Leírás:
Zádor és Ágota a debreceni útban, [és] Kun Erzsébet: Újj Péter verses elbeszélő költeményei
A Kun Ersébet a magyar királynévá lett kun hercegnő alakján keresztül a kun nép Magyarországra költözését, a tatárjárást és az azt követő első évtizedet mondja el. Ezt az írását a szerző jegyzetekkel is ellátta, így is hitelessé akarván tenni a mondandót és megmagyarázva néhány a költéményben felbukkanó kunsági jellegzetességet.
A Zádor és Ágota a debreczeni útban a karcagi határneveket felhasználó kalandos szerelmi történet – nem csoda hát ha a 19.század folyamán végig rendkívül népszerűnek bizonyult. A szerelmi történettel, intrikával tarkított, ám a jó feltétlen győzelmét sejtető cselekményt nem taglalom. Elég legyen annyi, olyan jól sikerült, hogy (egészen a tavalyi évvel bezáróan) számos kiadása jelent meg. A karcagi Nagykun Múzeum egy vagy két kézzel írott példányát is őrzi, sőt, a 20.század eleji helyi lap szerint olyan ember is volt, aki az egész terjedelmes versezetet fejből tudta. Népszerűsége miatt leközölte az újság, a helyi tollforgatók pedig prózára dolgozták át, vagy színdarabnak, vagy mintájára írtak újabb históriát.
Lokálpatrióták jóvoltából még száz évvel az első kiadás után, az 1920-as években és az „évezredváltáskor” 2000-ben is kiadták. Tavaly dr. Bartha Júlia néprajzkutató rendezte sajtó alá, de ő már modernebb alapokra helyzete a kiadást, mert Gondáné Hidegkúti Ildikó rajzait felhasználva, a kisdiákok figyelmébe ajánlott, kedves gyerekkönyvet formált belőle. A kötet a Kunok II. Világtalálkozójára, a Nádor Könyvek sorozatban jelent meg.